A bakonyi erdők még sokkal terjedelmesebbek és sűrűbbek voltak amikor 1182 táján az első ciszterci szerzetesek Franciaországból Zircre érkeztek, ahol a rend később létrehozta Zirci Apátságát.

Zirc leghíresebb nevezetessége az apátság műemlék épületegyüttese. A Zirci Apátság árkádos épületét Witwer Márton építette barokk stílusban a XVIII. század elején. Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.

Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.

Zirci Apátság történelme

A ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet központja.

Zirci Apátság orgonája

A templomnak két orgonája van: a szentélyben lévő kis barokk orgona, és hátul a karzaton lévő, a bécsi Rieger orgonagyár morvaországi leányvállalatánál a 20. század elején készített romantikus nagyorgona. Mindkettő elég rossz állapotban volt a szúkárosodás miatt. Mindkét orgona felújítását a budapesti Aquincum Orgonagyár végezte. A hangverseny minőségű nagyorgonának továbbra is megmaradt az eredeti romantikus hangzásvilága, az eredetihez képest annyi változtatással, hogy pótlólag beleépítették az eredeti Rieger diszpozíció szerinti nyelvsíp sorokat is, amelyeket annak idején, a rendszeres hangolás bizonytalansága miatt, nem építettek bele. (A nyelvsípokat ugyanis évente legalább kétszer hangolni kell.) Ezáltal gazdagabb lett az orgona hangzásvilága. Az újjáépített 3 manuálos orgonának 44 regisztere és közel 3000 sípja van, a legkisebb 10mm, a legnagyobb 5 m hosszú. Egyedülálló és csodálatosan szép az orgonakarzat finom fafaragású, aranyozott rácsozata.

Ciszterci rend

A Ciszterci Rend Magyarországon - ha megszakításokkal is - 800 éve van jelen. III. Béla király, aki a ciszterci rendnek első nagy pártfogója volt, négy apátságot alapított a francia eredetű rend számára. 1179-ben a Maros melletti Egrest, 1182-ben Zircet, 1184-ben Pilist és a Rába melletti Szentgotthárdot. Az első szerzetesek a rend szülőföldjéről Franciaországból jöttek Zircre, éspedig a rend leghíresebb apátságából: Clairvauxból, melynek 1153-ig Szent Bernát volt az apátja. Sokáig Zirc élén is francia apát állott.
A szerzetesek eleinte -mint több rendnél is szokás volt- szerzetesi imáik, olvasmányaik és könyvek másolása mellett, önmaguk és a monostor fenntartása érdekében kétkezi munkával is foglalkoztak. A ciszterciek mint "tanítórend" Magyarországon csak évszázadokkal később léptek fel. Első ízben 1779-ben kezdtek tanítani a pásztói ciszterciek az -akkor még jezsuita- egri gimnáziumban. A zirciek pedig 1814-ben vállalták a székesfehérvári és pécsi gimnziumok tanárokkal való ellátását.

Forrás:Zirc.hu